Rogotinban – ahogyan Európa több pontján - sem túl rózsás a helyzet mostanság: az eddigi 10-12 fokot 4-6 fokos lehűlés követte, a Neretva-folyó megáradt, így meglehetősen örvényes vízen kell elvégezni a kenus csoportnak a tréningeket.

%REKLAM%
„Azért megtaláljuk a jó lehetőségeket – mesélte az edző. – Korábban már sikerült megfelelően feltérképeznünk ezt a helyszínt, így mindenre találunk megoldást.”

A szegedi kenusok Sarudi Pállal és Vasbányai Henrikkel kiegészülve egy hatszobás házban laknak. „A külvilágtól meglehetősen elzárt helyen vagyunk. Rogotin egy 300 lelket számláló falucska, még önkormányzata sincsen, vagyis most mi vagyunk a helyi látványosság. De az itteniek szeretettel fogadnak bennünket, jó a hangulat a csapaton belül és bőséges, ízletes ételt kapunk a helyi vendéglőben, ami ugyebár a sportolóknál kulcsfontosságú kérdés.”

A Vécsi-csoport egyelőre semmi extrát nem csinál Horvátországban. Vajda Attiláék gyűjtik a kilométereket, s trénerük némi résztávozással, időméréssel töri meg ezt a monotóniát.

„Noha tavaly óta a kétszáz méter már az olimpiai programon szerepel, nem igazán változtattam az edzésmunkán – magyarázta Vécsi Viktor. – A sprinter Horváth Gábor, aki most délután teszteli le az új hajóját, ugyanazt az edzést végzi, mint az ezres Vajda Attila. Majd a versenyek előtt egy hónappal elkezdjük a specializálódást is.”

A Vécsi-csoport még két hetet tartózkodik Horvátországban, ahol az edzések közötti időt pihenéssel, kártyázással, filmnézéssel vagy focival töltik a versenyzők.

„Csak azt tudom mondani, minden a legnagyobb rendben van nálunk – mondta a tréner. - Vajda Attila is túljutott a téli betegesebb időszakon, nagyon jó súlyban van és nagy akarattal, elszántsággal végzi az edzéseket. Ennél több most nem is kell…”

 Az edzőtábort Janics Natasa és edzője Kovács László fedezte fel (Kovács sokáig edzősködött Bulgáriában), ők már februárban tréningeztek a Kardzsali-tavon, s most háromszoros olimpiai bajnokunk mellett az U23-as válogatott is a Szófiától 260 kilométerre lévő várost választotta a tavaszi „melegvízi” edzőtábor helyszínéül.
%REKLAM%
„Kardzsalitól mintegy hét kilométerre a bolgár szövetség által létesített edzőtáborban vagyunk – kezdte az élménybeszámolót Pál Zoltán, Dudás Miklós trénere. – Rajtunk kívül Kovács László csapata, Janics Natasával az élen, Natasa testvére és a bolgár válogatott edz ebben a táborban, amelyről eddig csak pozitív dolgokat tudok elmondani. Túl vagyunk az első napokon, a hely kifogástalan, a szobák, az étkeztetés hibátlan. Kicsit hűvös van, úgy tíz-tizenkét fok körül, de azért napi harminc kilométert tudunk evezni a srácokkal a tizennyolc kilométer hosszú víztározón. Délelőttönként húsz, délutánonként tíz kilométer az adag, és aki gondolja, egyből mehet is a jó meleg szaunába az edzés után. A konditerem is jól felszerelt, tehát kiegészítő edzésekben sincs hiány. A hangulat kifejezetten jó, nagy a lendület a srácokban. Ezt ki is használjuk, hiszen a bolgárok szombatra meghívtak bennünket az ergo bajnokságukra Szófiába. Mi teljes csapattal indulunk, de Kovács Laciéktól is jön egy pár srác. Remélem eredményesek leszünk. Egyébként ez a kiruccanás lesz a fiúk pihenőnapja, vagyis vasárnap is tréningezünk majd. Lazítani pedig este lehet majd internetezéssel, dvd-zéssel vagy pingpongozással, ami egyelőre nagy kedvenc a csapatnál.”

És hogy milyen a magyarok élete Kardzsaliban, arról álljon itt néhány fotó is ízelítőül:

Őrült, nehéz időszak kezdeteként jellemezte Baráth Etele, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség elnöke a 2010-es esztendőt. A sportvezető szerint különlegesen nehéz év vár a téli felkészülési időszakot a héten lezáró versenyzőkre, akik most először szembesülnek majd az olimpiai program átalakulása következtében „átrendeződött” sportág megváltozott erőviszonyaival.

„Ami most történik, a jövő évben méretődik meg igazán, ami a jövő esztendőben történik, az már előrevetíti a londoni olimpia esélyeit” – fogalmazott az elnök, aki szerint rendkívüli feladat vár majd az egyik legnézettebb magyar olimpiai sportág képviselőire Londonban.

E rendkívüli feladat megkönnyítése érdekében már a múlt héten az olimpia helyszínén, Londonban járt a szövetség egy kis küldöttsége. Schmidt Gábor főtitkár és Vékássy Bálint terepszemlét tartott, amelynek keretében az olimpiai pályamenedzserrel és a versenyigazgatóval is tárgyaltak vezetőink.
„Fontos hír, hogy még áprilisban Magyarországon ülésezik a nemzetközi szövetség vezetősége, itt döntenek az elkövetkező évek nagy világversenyeinek helyszíneiről. A 2012-es maratoni világbajnokság rendezési jogáért Győr, a 2013-as szegedi felnőtt síkvízi világbajnokságért Szeged is bejelentkezett. Ám az idén sem maradunk nagy nemzetközi események nélkül: május végén a hagyományos szegedi MOL Világkupára, míg augusztus végén a sárkányhajó világbajnokságra várjuk a világ legjobbjait.”
%REKLAM%
És hogy a mi versenyzőink miként készülnek az idei nagy megmérettetésekre?
A téli felkészülési időszakot sikeresen lezárták válogatott versenyzőink, akik az elkövetkező napokban, hetekben európai helyszíneken megkezdik a tavaszi vizes tréningeket.

„Hűvös Viktorék már a múlt héten elutaztak Sevillába, a hírek szerint az időjárási körülmények tökéletesek a minőségi munkához – mondta Storcz Botond szövetségi kapitány. – A válogatott gerince Spanyolországban készül, Csipes Ferenc csoportja a törökországi Antalyában, Janics Natasa és az U23-as válogatott Bulgáriában, míg Vajda Attiláék a horvát Rogotinban teszik vízre a hajóikat. Különleges év előtt állunk mindannyian, ám bízom benne, hogy sikerül alkalmazkodnunk a megváltozott sportági viszonyokhoz és a 2009-es évhez hasonlóan eredményes évet tudunk majd zárni.”

A sajtótájékoztató végén Storcz Botond felnőtt, Hüttner Csaba utánpótlás kapitány, valamint Baráth Etele, Schmidt Gábor, Weisz Róbert és Vaskuti István átadták a díjakat a 2009-es esztendő legjobbjainak.


A 2009-es esztendő legjobbjai

Gyorsasági szakág
Felnőttek
Férfi kajak: Kucsera Gábor
Kenu: Vajda Attila
Női kajak: Kovács Katalin
Edző: Csipes Ferenc

Utánpótlás
Férfi kajak: Dudás Miklós
Kenu: Vasbányai Henrik
Női kajak: Groholy Orsolya
Edző: Márfi Gábor és Pál Zoltán

Maratoni szakág
Férfi kajak: Jámbor Attila
Kenu: Csabai Edvin
Női kajak: Csay Renáta

Különdíjasok:
Kanyon Raft Team
Dragos Ágnes

Aranyérdemérem:
Babella László
Hajba Antal
Novák Gábor

Média díj
Írott: Bálint Mátyás (Nemzeti Sport)
Online: Ághassi Attila (index.hu)
Elektronikus: RTL Klub Fókusz szerkesztősége

Dr. Baráth Etele: Ez az elismerés a kajak-kenus közösségnek szól


- Mit gondol, a tavalyi év eredményeinek, vagy az elmúlt másfél évtizedben végzett sportvezetői munkásságának szól ez az elismerés?
- Először is szeretném leszögezni, hogy ez a díj nem elsősorban nekem szól, hanem az egész sportágnak, a kajak-kenus közösségnek. Higgye el, ezt nem kötelező szerénységből mondom, egy egész sportágat egy ilyen díjátadón nem lehet elismerni, ezért szokás elismerni annak vezetőjét. De hogy a kérdésre is válaszoljak, azt hiszem, hogy inkább az elmúlt másfél-két évtizedben elért eredményeinknek szól ez a díj. Ne felejtsük el azt a néhány hete napvilágot látott MOB elemzést, amelyik kimondta, hogy az elmúlt évtized legsikeresebb sportága a kajak-kenu volt. A magam részéről biztos vagyok abban, hogy ez az utóbbi 15 évet vizsgálva is így lett volna.

- Éppen azóta, hogy átvette a szövetség irányítását.....
- Én már 1993 óta tagja voltam az elnökségnek, mint a budapesti szövetség elnöke, 1995-ben egy anyagilag igen nehéz helyzetben lévő, de nagyon eredményes szövetséget vettem át. Az igazi fordulópont egyébként nem is akkor volt, hanem 1998-ban, amikor megrendeztük az első nagy sikerű világbajnokságot Szegeden, amely az eredmények és a technikai újítások szempontjából újat hozott, nem beszélve a látogatottságáról. 2000-ben, a Sydney olimpián elért 4 aranyérem miatt pedig sportágunk országos elismertségre tett szert. Ezek a sikerek a kajak-kenu anyagi támogatottsága szempontjából is áttörést hoztak és megalapozták a szövetség eredményes működését. Hihetetlen sokat köszönhetünk azoknak a versenyzőknek, akik már a 90-es évek közepe óta szállítják az eredményeket, ilyen például Kammerer Zoltán. Ő 1996 óta minden világversenyen ott volt, háromszoros olimpiai bajnok és még a 2012-es londoni olimpián is szép sikereket érhet el. Rajta kívül ki kell emelnem Kolonics Györgyöt is, aki még mindig a sportág egyik legfényesebb csillaga lehetne, ha 2008 nyarán nem távozik örökre. A női szakág sikereit pedig szerintem nem is kell külön méltatni, páratlan eredményeik önmagukért beszélnek. Az ő teljesítményükön kívül a hosszú távú siker másik záloga éppen a jól működő elnökség, amelynek minden tagja valaha versenyző volt, vagy edző. Ez szemléletileg is nagyon fontos, de a legtöbb sportág esetében mégsem ennyire magától értetődő. Az én kollégáim kivétel nélkül mindannyian ismerik a sportág összes nyűgét, gondját, egészen az alapokig.

- Jelenlegi mandátuma 2013-ig tart a szövetség élén, melyek azok a feladatok, amelyeket mindenképpen el kell végezni a következő 3 évben?
- A sportág folyamatosan szélesedik, az elmúlt évek tanulsága, hogy a versenysport, a gyorsasági és a maratoni szakág mellett egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk a szabadidősportok támogatására is. A sárkányhajó, a rafting, a szlalom és a kajakpoló mellett a jövőben igyekszünk fejleszteni a vízi turizmust is, amely hosszú távon biztosíthatja a sportág tömegbázisát. További fontos feladat, hogy egészséges mederbe tereljük azokat a szakmai vitákat, amelyek az elmúlt években komoly viharokat kavartak a gyorsasági válogatott körül. Félreértés ne essék, a konfliktusok, amelyek zajlottak a sportágon belül, azok minden szervezetben természetesek. Szókimondó, jót akaró szakemberekre továbbra is szükségünk van, de ezekből a vitákból ki kell tudni hozni a legjobbat. Kiemelném még, hogy előre kidolgozott szakmai programunk alapján a közeljövőben jelentősen erősíteni kívánjuk szakembereink, edzőink továbbképzését és támogatását. Ez a folyamat pedig automatikusan olyan irányba mutat, ami biztosítja, hogy a sportág vezetésének megfiatalodása folytatódjon az előttünk álló években.

Dr. Baráth Etele az 50-es években ismerkedett meg a kajakozással, tinédzser korában aktívan versenyzett. A 90-es évek elején fiai révén került újra kapcsolatba a sportággal, legidősebb unokája jelenleg a Multi SE versenyzője, ő már harmadik generációs kajakos a Baráth családban.

Kovács Katalin: díj, vízre szállás és karácsonyi ajándék

- Újabb nagy elismerés. Tudja, hogy összességében hány ilyen vagy ehhez hasonló díjat kapott már?
- Pontosan nem tudom, rengeteget – mondja Kovács Katalin. - És most ez a díj meg is lepett egy kicsit, hiszen olyan távolinak tűnik már számomra a 2009-es esztendő. Azt tudom, hogy 1999 óta ott vagyok a hagyományos Év sportolója választáson, vagyis több mint tíz éve dobogósként végzek az újságírók szavazatai szerint. Ez nagy büszkeséggel tölt el.
%REKLAM%
- Gondolom egy ilyen elismerés feldobja az embert, nagyobb lendületet ad a mindennapi munkához…
- Így van. Szükségem is van rá, hiszen már nagyon várjuk a végét a téli alapozásnak. A lányokkal most már számoljuk, hogy hány futó-, úszó- és kondiedzés van hátra a törökországi edzőtáborig. Két hét múlva indulunk Antalyába, ami azt jelenti, hogy végre, hosszú idő után először itthon tudom tölteni az idén éppen nem létező születésnapomat.

- Az eddig tudottakhoz képest sikerült egy kicsit többet kideríteniük az edzőtáborról?
- Ó, azért annyira nem ástuk bele magunkat. Szép, kényelmes szállodánk lesz közel ahhoz a keskeny folyóhoz, ahol minden nap az edzéseket végezzük majd. Számunkra az a fontos, hogy más környezetbe kerülünk és végre, végre vízre szállunk! Várjuk az újdonságot, és véleményem szerint két-három nap alatt sikerül is majd felvennünk a ritmust.

- Olimpiai bajnok párjával, Janics Natasával egyeztettek már a 2010-es esztendőről?
- Néhányszor hívtuk egymást telefonon, de egyelőre a terveinkről még nem esett szó. Azzal mind a ketten tisztában vagyunk, ha párosban nagyot akarunk alkotni, egyesben a legjobbat kell kihoznunk magunkból. Nati mostanában szinte állandóan úton van, de a jövő héten, egy fotózás miatt muszáj találkoznunk. És akkor végre a karácsonyi ajándékát is oda tudom majd adni neki.

Csipes Ferenc nem érez nyomást


- Versenyzőként sok-sok díjat a kezében tarthatott már, edzőként mennyire inspirálja egy ilyen elismerés?
- Nagyon örülök neki. És nem is szerénykedem: azt hiszem, a három olimpiai számban nyert világbajnoki arannyal meg is érdemeljük ezt a díjat.

- Tavaly kezdett el felnőtt versenyzőkkel foglalkozni, és mondhatjuk azt, hogy csúcsévet futott.
- Igyekeztünk.

- Nem teher ez?
- Versenyzőként tizenkét évig voltam a spiccen. Akkoriban megtanultam mi az, hogy elvárás, nyomás, teher. Ma már immunis vagyok ezekre a szavakra. Szóval nem stresszelem magam. Ráérek majd két év múlva, a londoni olimpia évében.

- Ön szerint az idén képesek lesznek felülmúlni a lányokkal a tavalyi szenzációs eredményeket?
- A lehetőségünk megvan rá. Tulajdonképpen Kovács Katit kivéve mindenki sérülés és betegség nélkül megúszta a téli felkészülési időszakot. Az alapozás véleményem szerint remekül sikerült, és nagyon várjuk a törökországi edzőtábort, ami tökéletes helyszín a tavaszi munkához. Ha minden az elképzeléseim szerint alakul, az idén is robogni fognak a lányok.