Vérdopping

1. Mi a vérdopping?

A vérdopping bizonyos módszerek és/vagy szerek tiltott alkalmazása a vörösvérsejtek mennyiségének növelése érdekében, ami a szervezetnek lehetővé teszi, hogy több oxigént szállítson az izmokhoz, és így fokozza az ellenálló-képességet és a teljesítményt.

2. Melyek a vérdopping legszélesebb körben ismert típusai?

Három széles körben ismert szer vagy módszer van a vérdopping tekintetében:

1. eritropoetin hormon (EPO);
2. szintetikus oxigénszállítók;
3. vérátömlesztések (transzfúzió).

A WADA tiltott szerek és módszerek listája alapján mindhárom eljárás tiltott.

3. Mi az EPO?

Az EPO (eritropoetin) egy peptid hormon, amelyet az emberi szervezet termel természetes úton. Az EPO a vesékből szabadul fel és a csontvelőben fejti ki hatását a vörösvérsejt-termelés ösztönzésében.  A vörösvérsejtek számának növekedése javítja a vér oxigénszállító képességét. Ezen túlemően növelheti a szervezet kapacitását is a tejsavtermelődés visszaszorítására.

4. Melyek az EPO-val való visszaélés mellékhatásai?

Az EPO helyes alkalmazásának jelentős terápiás előnye van a vesebetegséggel kapcsolatos anémia (vérszegénység) kezelésében, az ezzel való visszaélés azonban súlyos egészségügyi kockázatokhoz vezethet azon sportoló számára, aki ezt a szert egyszerűen arra alkalmazza, hogy versenyelőnyt szerezzen. Közismert, hogy az EPO − a vér sűrítésével − számos halálos betegség fokozott kockázatához vezet, mint például szívbetegség, stroke, és agyi vagy tüdőembólia. A rekombináns emberi EPO használata súlyos egészségügyi következményekkel járó autoimmun betegségekhez is vezethet.

5. Mikor vezették be a tesztet az EPO alkalmazás feltárására?

Az EPO-ra vonatkozó teszt a 2000. évi sydneyi nyári olimpiai játékokon került bevezetésre. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) által jóváhagyott teszt vér és vizelet állományon alapult. Először a vér vizsgálatát végezték el, és ezután következett a vizelet teszt az EPO lehetséges használatának megerősítése érdekében.

2003 júniusában a WADA végrehajtó bizottsága elfogadta azon független jelentés eredményeit, amely megállapította, hogy önmagukban a vizelet tesztek is használhatók arra, hogy a rekombináns EPO jelenlétét feltárják. Ez a jelentés, amelyet a WADA részvényesei kértek, annak érdekében, hogy értékeljék a vizelet- és vérvizsgálatok érvényességét a rekombináns EPO jelenlétének feltárásában, azt a következtetést vonta le, hogy a vizelet ellenőrzés az egyetlen tudományosan érvényesített módszer a rekombináns EPO jelenlétének közvetlen feltárására. Ez a jelentés azt is ajánlotta, hogy a vizeletellenőrzést a vérellenőrzéssel együtt használják számos ok miatt, beleértve a vizeletellenőrzés előtt a vérellenőrzés elvégzésének költségtakarékosságát. Néhány nemzetközi sportági szakszövetség még mindkettőt, a vizelet és a vérellenőrzést is elvégzi az EPO feltárásához. A közelmúltban néhány új, az eritropoézist stimuláló szerek feltárására használt vizelettesztet adaptáltak vértesztre is.

6. Mit jelent a szintetikus oxigénszállító? 

A szintetikus oxigénszállítók − mint például a hemoglobin alapú oxigénszállítók (HBOC) vagy perfluor-karbonok (PFC) – olyan megtisztított proteinok vagy kémiai szerek, amelyek képesek oxigént szállítani.

A szintetikus oxigénszállítók hasznosnak tűnnek vészhelyzetben, terápiás esetekben, amikor nem áll rendelkezésre emberi vér, a vérfertőzés kockázata magas, vagy nincs elég idő arra, hogy véradás esetén megfelelő módon összevetésre kerüljön az érintett felek vére. Visszaélésszerű, doppingcélú alkalmazása kardio-vaszkuláris betegségek kockázatát hordozza, számos súlyos mellékhatáson túlmenően (például stroke, szívinfarktus, embólia).

7. Fel lehet tárni a szintetikus oxigénszállítókat?

Igen. Az erre vonatkozó teszt 2004-ben került bevezetésre.

8. Melyek a doppingcélú vérátömlesztés különböző típusai?

A vérdoppingnak két formája van: autológ és homológ.

Az autológ vérdopping egy ember saját vérének az átömlesztése („visszaömlesztése”), amelyet a visszaömlesztésig tároltak (hűtöttek vagy fagyasztottak).

A homológ vérdopping olyan vér átömlesztése, amely egy másik − ugyanolyan vértípussal rendelkező embertől – került levételre.

Annak ellenére, hogy a vérátömlesztés vérdoppingolásra történő alkalmazása több évtizedre tekint vissza, a módszer újjáéledése valószínűleg a hatékony EPO feltárási módszerek bevezetésének tudható be.

9. A vérátömlesztés milyen formáit lehet kimutatni?

A homológ vérátömlesztés ellenőrzését a 2004. évi athéni nyári olimpiai játékokon vezették be. Az autológ vérátömlesztések ellenőrzésének kifejlesztése céljából a WADA kutatási projekteket finanszíroz.

Annak érdekében, hogy az abnormális vérprofilok feltárása még hatékonyabb legyen, a WADA a sportban lévő doppingolás elleni stratégia keretében dolgozta ki a biológiai útlevél programot, aminek alapja a sportoló biológiai adatainak változása egy adott időtartam alatt. Ennek a stratégiának − amellyel a többi doppingellenes stratégiát egészítik ki, beleértve a hagyományos ellenőrzést − az a célkitűzése, hogy meghatározott biológiai adatok abnormális változásait feltárja annak érdekében, hogy célirányosabb lehessen az ellenőrzés és/vagy a szankciók alkalmazása.

10. Melyek a vérátömlesztéssel történő doppingolás mellékhatásai? 

A vérdopping más formáihoz hasonlóan a vérátömlesztéseknek súlyos egészségügyi következményei vannak. Egy másik személy vére vírust tartalmazhat, amelyet nem szándékosan továbbadhatnak az átömlesztés során. Amennyiben egy sportoló a saját vérét kapja vissza, jelentős egészségügyi kockázatnak teszi ki magát, ha az eljárást nem megfelelően végzik el, vagy ha a vért nem megfelelő módon kezelik, illetve tárolják. Ezen túlmenően a nem természetesen magas vörösvértsejt szintek növelik a szívroham, a stroke és az agyi és tüdő embólia kockázatát, akkor is, ha az adott személy a (korábban levett) saját vérét kapja vissza.